Valmait már ide kell bigyeszteni. Nem hanyagolhatom el a blogom, mert az aztán rohadt fontos. De tényleg az, gyakorlatilag 8-10 embernek levélben is leírhatnám. Azt a többi patkány, meg hol érdekel, hogy most olvassa e vagy sem. Dinamikusan kelltem, utoljára négy éve történt ilyen, az is feltünt, hogy a gloriám elcsúszott. Most ott lifeg a bal szarvamon. Nem baj ha megunom átteszem a jobbra. meg veszek magasított sarkú salamander cipőt, hogy beleférjen a patám. Beköszöntött ugan is a nem vagyok hajlandó 5 sebből vérezni 9 órán keresztűl korszakom. Az-az a magam korszak, akinek meg valami nem tetszik, reklamációval fordulhat a legközelebbi tűzfalhoz.
"Hogy ez egoizmus? Lehet, de jólesik"
Hazatértem. Debrecen nem kínálta, azt amire számítottam. Illetve kínálhatta volna, mert elkezdtem beileszkedni.(szerepjáték meg egy Margó nevű törpe) Összeismerkedtem sok jó emberrel...cserébe az albérletnek el kezdtek kijönni az apró kis diferenciái, és amikor az ember azon gondolkodik más helyet kell kersnie, már rég veszett fejsze nyele. Idegenbe vagy és nem érzed magad otthon a kégliben rég rossz.(tapasztalatbóll tudom) A holmiaim késve érkeztek meg, és nem is úgy ahogy szerettem volna.(kösz:P) Munkaügyi talpalásnál kiderült igen, remek münkanéküliség van a városban...Végül a tescoba kaptam felvételt(kell a tb), de egy kopasz vadbarom Bmv-s a zebránál megoldotta a kérdést. Kissé hajszálrepedéses lett a jobb lábam, most szép lila van rajta púp (már csak 3 cm) felpocolva tartom. Meg kérémezem trombózis ellen, jó fájdalom csillapító zabálással egybekötve.
Végül teljsen evidens, ilyen állapotban ott nem maradhattam. Egy tündéri kis nő, Szegedről jött el értem segített összepakolni, és hazahozott. (fura nem anyámék vagy valami hasonló tette ezt). Meglepően emberi ez a mai világban. Nagyon hálás is vagyok neki. Szóval le a kalappal, emberségből 5 ős.
Szerencsére az számítógépemre még van munkám, de azt nem engedhetem meg magamnak, hogy két lakás zabálja fel a pénzem. A páromnak is rengeteg a dolga...szóval ilyen helyzetben nekem Debrecen egy óriási egzsiztencia vesztés(albérletbe, biztonság érzés hiánya mellett mind munka mind kapcsolat ügyben, nem az amit elképzeltem). Márpedig ha valami nem müködik nem szabad eröltetni. Nem baj, nekifutunk újra, mert inkább egy működő távkapcsolat, mint rengeteg negeatív-külső paraméterrel megfüszerezett "hagyományos". Időm meg energiám meg van. Azt majd meglássuk nem kell ezt túllihegni....
Amúgy is nagy volt rajtam a nyomás. Beszorultam a családom és a párom közzé. Anyám szokásos nem fog menni kishitüségi oltásai. Meg párszídása. Nem sokat segített a helyzeten. Mamikáékat nagyon megviselte, nem vagyok itt. Érdekes mert Felpécen nem jött rájuk ilyen...naponta kérlelt menjek haza...Igazság szerint Pestről is rengetegen hívtak vissza...Őszintén szólva az elszigeteltség belőlem is sok mindent kihozott. A pozitívum legalább túl vagyok rajtuk végleg.
Végül búcsút vettem, ott is fognak hiányolni jó páran. Nem baj járok még arra. Szóval, ha sem az egszisztenciád(ott) nem kielégítő sem az egézséged nem túl jó,a kapcsolatod meg ezért nem remekela legjobban, és sanszod nincs jelenleg ezen változtatni, ez volt az egyetlen racionális döntés. Amennyiben maradok tuti szakítunk. Vita meg nyüglődés nem hiányzik...akkor inkább tovább kell lépni teljesen...
Most meg jöhet a lábadozás, utána itt ezerrel karrierépítés(ami itt elképzelhető), és vonat még mindig van, valahol féluton találkozzam a párommal. Sőt...legalább nem rohanunk...legalább jut idő a saját életem felépítésére.
Meglepő energiát érzek magamban( a lekem rendben), fura mód a pozitív oldalát láttom ennek a peches történetnek. Veszteni nem vesztettem semmit...csak nyertem rajta.:)
VUK
Tegnap nemes egyszeriséggel összeismerkeftem egy stricivel, megkérdezte a bece nevem.
Mondtam ......, erre közölte igen igen az ismerős a Pestről.
Elköltözök egy pici szigetre, hogy ne kisértsen múlt. Vagy lassan úgyérzem visszamegyek a kisbolygómra.
Persze erre a párom azt mondaná kerüéd már az ilyen helyket. Szerintem meg publikálni másképp nem lehet mint megtapsztalni mindent és utána írni.....
Ui: szakmai vitát csak ágyban vagyok hajlondó megvitatni :DDD
Nagynehezen megérkeztem, 27 délután, két nagy bőrönd, a többi holmim jönn utánam, jövőhét szombaton. Fél lakás. Bútorok maradnak nagyrészt, bútorozott lakást kiadni könyebb(jobban megéri), meg a fene sem fog cipekedni 220 kilómétert.
Debrecen gyönyörű, kiütötte a szemem a szecesszió. Tiszta. Bármerre nézek valami gönyörű nézni-való, elbambulok egy jó tízpercet.(el leszek vele egy évig) A lakásom nagyobb mint a pesti. Helyes kis erkéllyel. Jó belmagasságal. Konyha, végre nagy és ablakos. Picit olyan a környék mintha Zuglóba költöztem volna. Eltekintve az éjszakai kamionos barmoktól. Meg kell szoknom nagyobb forgalmú út felé néz az ablakom. Cserébe jó a közlekedés 5 féle jármű áll meg a háztól 50 méterre. Gázfűtés ergo már olcsóbban jövök ki mint Pesten az egész lakás 50 rezsivel együtt. Szóval egy bő 20000 at nyerek a diferencián, két hónap múlva kiadom a pesti kérót. Addig megmarad háttérországnak. (realizmus) A szomszédjaim aranyos öregek, főleg egy dédike, már kaptam tőle kávét meg kompótot. Aranyos kis nagyiszerű képződmény...(hiányoznak a tündéri enyimeim nagyon :( )
Még nem költöztünk egybe, a Bika szerint pulykatikkal (a kedvesemmel) szép lassan okosan...(túl gyorsan összeköltözni nem szabad ezt már tudom, szétbarmolhat egy kapcsolatot). Kell is egy kis suveneritás amig az ember berendezkedik.(Jesszus 4. életárs lesz 31 éves kormra.:D Remélem utolsó:§ ) Mindenestere jól megvagyunk. Vannak surlódási pontjaink, de ezeken viszonylag könnyen túl vagyunk.(szóval végtelen plusz egy a türelme:D) A lényeg a költsönöség, meg azt nem ígérgetünk egymásnak semmit. Persze beleszámolható, az a "apróbb" tény, szeretjük egymást.
Szóval kiköhögtem a kauciót meg egyhavi lakbért, és most két lakást kell fenttartani. De a vállamon ördögöcske jelent meg és vettem egy laptopot (nagyon tuti kis gép) . Mert, net az kell. Azt jött a kálvária. jó viszonylag gyorsan megoldódott. De kellemeset rohangásztunk érte. Végül kötöttem egy pannonos szerződést, most lustadögként az ágyból írogatok.
Két-három napot mint a mérgezett egér jártam a várost, ismerkedtem. Meg elvertem egy rahedli pénzt, hogy száradna le a kezem:) Egész jól nyesem mi hol van. Még a kis utcákat is. Otthon érzem magam ebben a városban valahogy. A többit meg meglátjuk. Azt mindenesetre tudom, kosztból olcsóban jövök ki mint Pesten ez is megnyugtató....
Mára nagyából ennyit, mert igazság szerint olyan tudjátok mi van velem írás ez, nem az a gyerünk írjunk.
Ui: Boldog születésnapot! (4 napot csúsztam, de 8 napba belefér:)
Tegnap meghúztam az ívet. ez szakítási alap a páromnál. De nem nagyon izgulok, ha nem fogad el egybe akkor, szimplán csak költözök, nem fogog ezen parázni. Amúgy is egy tündérbogyó vagyok, aki meg 5 kor kel az melós:) Szóval elbúcsúztam Pestől, rohangáltam mint a mérgezett egér. Tegnapra haverok búcsú volt kiélezve, ma mamiék, Bori,Bika.
Ui: "vonatozzon a náncsi nénikéd, tessék itt van taxira lé , azt vigyázz magasra kölyök"
Ez van. Nincs vissza út. Vagy ahogy Bikacs mondta pulykakakast kéne venni.(persze hogy tikkal mondta) 27. én itt sem vagyok. Költözöm, már alig várom. Persze azért nehéz lesz, feladni néhány dolgot, és itt nem tárgyakról beszélek. De járok Pesten még, és engem is meg lehet látogatni.
Persze ujabb dilim is van, latin közmondások, meg egy elsős latin tankönyv : Elképzeltem a Pokolgépet, ahogy az "itt és most" című számot játsza Gregoriánus hatással : "Hic et nunc". A tapló Majkának lehetett feldolgozni a "itélelt helyet-et". Kéne valami szép ami kiegyensúlyozza azt a borzalmat.
Csak túlléptem a négysoros keretet :)
"Rég voltam ennyire kiegyensúlyozott,boldog,határozott,szerencsés. Jóérzés...piszok jó....látják is rajtam ez még több örömmel tölt el"
Az elmúlt néhány napban nem igazán volt időm írni, illetve
blogot nem. Múlthét szombaton meglátogatott T. Felugrott Pestre, a nem kell a Dunántúl
nevezetű filozófia által, ugyan is most Debrecenbe lakik. Van arrafelé egy
leányzó, aki képes volt valamilyen jedi trükkel normális életirányt adni az
életének. Minden estette nem hittem
volna, hogy a vasutas-sztrájkból bekövetkezett itt eltöltött múltidéző marton,
ami mai távozásával ért véget, és messzemenőkig konszolidáltan telik el. Az
élet változik, mindenki mesgszelidűl és aki egyszer legalább is járt ott,
kikerül a pokolból. Csipkeszörp, teázás, rendszeres étkezés, mozizás, kultúra,
írás-alkotás, és rengeteg jóízű beszélgetés. Nagyabból így tudnám jellemezni az
elmúlt napjainkat. Jó volt látni annak a „Zsírfókának” a képét. (Mert hogy
pocakot eresztett).
Az első nap párjaink még aggódtak, de rá kellett ébredniük, hogy nem kell ahhoz nekik fizikailag jelen lenni, ne csesszünk el semmit. Bár hozzáfűzöm elég sok, sms-t, msn-t, és telefont kaptunk hogylétünk után érdeklődve.
Eme idő megszülte a Király zsiráfja c. rövid kortárs baletett. 15 másodperc. Magasröptű szárnyaló dallal kisérve. Kiderült az is T nem respektálja, ha a fürdővizébe sárga gumikacsák fészkelnek. Ezúton szeretném innen üzenni neki, hogy a villát, tessen nekem megőrizni, jövő hétig, amíg arra nem járok. (hiányozna a nagyi készletéből, amit tisztességesen loptam)
Ajánlom figyelmébe szintúgy a média díjat, amit kabát belső zsebébe helyeztem el. Remélem, nem okoz kényelmetlenséget eme apró suvenir.
Más:
Eközben párocskámmal, ezerrel haladunk, ama irányba, miszerint leküzdjük a köztünk lévő apró távolságot. Nem sietünk, szép lassan, ésszel. Ami a legfontosabb ketten alakítjuk elkerülhetetlen sorsunk. Minekáltal mindketten megfelelő mennyiségű józanésszel, érzelemmel és egóval rendelkezünk. Nem is beleszámolva, hogy megfelelő egzisztenciával rendelkezünk vágyunk beteljesítésére, nem aggódom. Kitört rajtunk a skót (racionális) láz is, szóval társkártyás telefon dívik mostanában.
Ma:
Ma meg Isaura. Nem, nem változok brazil vak lánnyá. De vár a lakás, a mosás, meg ilyen elkerülhetetlen alap dolgok. Egy kis neverhood azért belefér a napalomba. (zseniális kis számítógép játék: from Bika)
Ui.: Időtranszpantációra van szükségem, mert súlyos időhiányban szenvedek.
Például nem kerüli el a figyelmüket, a verbális kommunikáció csökkenése a párjukkal. Ez azt jelzi, a férfi kedvességet és udvarlást máshonnan is pótolják épp. Vagy időszakosan. Fel tünik nekik a lefekvési szokások válzozása. Miszerint kijelentő módban közlik – Megyek aludni. Nem kérő hangsúllyal – menjünk aludni jó? ( Vagy szokás szerint hülye paranoiás barmok)
Ehhez hozzászámolva a tapasztalatokat, kijelenthető nagyon sok eszes srác nem féltékeny, csak ugyan úgy ahogy felfogják az építő jellegű cselekvéseket, amiket egy nő tesz egy férfiért. Észre veszik az apróbb női rezdüléseket, ami szintén ugyan úgy manipalutív a szó jó értelmét nézve. Mint egy férfi felkarolása és mennybe juttatása.
Ki kell jelenetem, a következő mondatokat hallotam már nőktől
-Én nem alszom melette
-nem kell féltékenynek lenned
-monogám vagyok
-Csak egy barátom semmi több
Sorolhatnám etc. Édes Istenem de hosszú lista lenne.
Tanulmányomat, mely érezhetően botrányba torkolhat :D(de mit nekem veszély) a következővel tudom zárni: Az ember ilyenkor gyakorlatilag nem is féltékeny, hanem csak bosszús, lenézik az eszét. (ez alakul ki egy férfiban ilyenkor érzéstanilag)
Én igazán nem tudom, hogy eddig csak olyen nőkkel futottam össze(minusz Borika), akiknél mind kiderült valami diferencia van. És emiatt vagyok ennyire pesszimista, természetes és igaz mondatokon. Vagy végre találtam valakit, aki Igazi nő.
Annyira szeretnék benne hinni. És hiszek is, hiszen én is monogám tipus vagyok, akinek csak tényleg sok barátnője van, aki csak barát.:D Meg kell adnom magamnak azt az esélyt, hinni tudjak magamban. A párom felé meg azt a tiszteletet, hogy hiszek.
Ez az okos srácok macerája…
Ui : annyira szerencsések a nők, hogy féltékenyégünkre megsértődve tudnak reagálni, melytől bennünk lelkiismeret-furdalás keletkezik. Igen a nők nagyon szerencsések, hogy soha nem mutatják ki ezt az érzést, és kibírják addig amíg el nem mesélik a legjobb barátnőjüknek.
Éljenek a nők. Azt most mondja valaki rám soviniszta vadkan:D
Végül is nincs nagy baj, kezdek hozzászokni, hogy elcseszem a dolgokat. Ahhoz is ez nekem fáj a végén, csak tanulok belőle egyszer... Aztán elmosolyodottel el ment melózni...jó ez így alapon. (csak tudnám mit csináljak a sárga tapétával, nekem nem tetszik)
